Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Методичний паспорт вчителя

2018.02.14

Методичний паспорт вчителя
 

1. Прізвище, ім'я по батькові:

Барта Кароліна Бейлівна

2. Рік народження – 1980

3. Освіта – вища. Закінчила філологічний факультет Ужгородського Національного Університету у 2011 році.

4. Спеціальність за діпломом: філолог, викладач угорської мови та літератури.

5. Стаж безпосередньої педагогічної роботи – 15 років

6. Місце роботи: 1999 року працює у Баркасівській ЗОШ І-ІІІ ступенів.

7. Посада: вчитель угорської мови та літератури.

8. Проблема над якою працюю: Використання інноваційної технології на уроках угорської мова та літератури.

Óratervezet
9. osztály
irodalom


Téma: Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Oktatási cél: Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének ismertetése és elemzése. A történelem és az irodalom közötti összefüggés feltárása.
Nevelési cél: a szülőföld szeretetére való nevelés
Készségfejlesztési cél: a kifejezőkészség fejlesztése
Óratípus: vegyes
Szemléltetés: ppt. bemutató, hangos vers és megzenésített versek bejátszása
Irodalom: Debreceni Anikó. Irodalom 9 – 2009.

Az óra menete
Szervezés – meghallgatom az ügyeletes jelentését, beírom a hiányzókat.

II. Számonkérés

Ø Bejátszás: Radnóti Miklós: Töredék

ü Kinek a sorait hallottuk és mi a vers címe?

o Radnóti Miklós életrajzát olvasva minduntalan szembetalálkozunk azzal a ténnyel, hogy az egyik legtragikusabb sorsú költőnk. Ezeket a hátborzongató, de igaz sorokat hallva kétségtelen, hogy rengeteg megpróbáltatáson kellett átmennie. Viszont ezek a borzalmak emelik a jó költőt, a nagy költők közé. Kevés olyan művész van, akinél élet és költészet ennyire elválaszthatatlan lenne. Ezért, mielőtt áttérünk a mai óránk témájára, elevenítsük fel röviden életét és munkásságát.

o A táblán egy kép van elrejtve, ami csak akkor lesz látható, ha helyesen válaszoltok a feltett kérdésekre:

- Mikor és hol született Radnóti Miklós?

- Kik voltak a szülei?

- Hol végezte tanulmányait?

- Milyen újságokban jelennek meg publikációi?

- Mit tudunk házasságáról?

- Sorold fel köteteit megjelenési sorrendben!

- Milyen korszakokra oszlik munkássága?

- Mi jellemzi az I. korszakot?

- Mi jellemzi a II-III korszakot?

- Hogyan hal meg Radnóti Miklós?

- Mi az a bori notesz?

ü Minek a térképét láthatjuk a táblán? (Régi Magyarország)

ü Foglaljuk össze röviden a történelmi eseményeket a következő ábra alapján!

1917- a bolsevik párt kerül hatalomra Oroszországban.

1919-ben az ő segítségükkel Magyarországon a kommunisták veszik át a vezetést. Aminek következtében Európa nagy hatalmai megkötik a szégyenteljes trianoni békeszerződést, melynek értelmében Magyarországot több részre szakítják.

1938-ban sikerül ugyan visszaszerezni az elcsatolt területeket, ám ezért nagy árat fizet Magyarország. Többek között ennek következménye a numerus clausus.

ü Mi az a numerus clausus?

A numerus clausus zsidók ellen irányuló intézkedés, ami szabályozza a más vallásuak részvételét a felsőoktatásban.

o A törvénynek köszönhetőenszármazása miatt, Radnóti Miklóst sem kímélték. A személyes megpróbáltatások gyötrelmei ellenére, szívében tisztán él az otthon, a haza szeretetének érzése, és az emberibb jövőbe vetett hit. Ennek gyönyörű bizonyítéka a következő vers is.

ü Mai óránk témája:

Radnóti Miklós: Nem tudhatom

A vers megírásának körülményei:

o Radnóti Miklós alig 16 éves amikor már cikkei jelennek meg különböző folyóiratokban. Egy év múlva ismerkedik meg Gyarmati Fannival, aki később a feleségét és egy életre szóló igaz szerelmet jelentett a számára. 21 éves amikor kiadják első verseskötetét (Pogány köszöntő), és ezt követően sorra jelennek meg kötetei. Sikeresen leérettségizik és befejezi az egyetem magyar-francia szakát. 1934-ben (summa cum laude 'teljes dicsérettel') avatták a bölcsészettudományok doktorává. 3 év múlva Baumgarten-díjat kap a Járkálj csak halálraítélt című kötetéért. Kortársai ismerik és elismerik – ezek alapján megállapíthatjuk, hogy minden adott Radnóti számára egy ígéretes, boldog élethez. Azonban ez nem volt ilyen egyszerű.

ü Miért nem?

Radnóti, bár megszerzi a tanári diplomát sohasem dolgozhatott származása miatt, ezért megpróbálta fordításokból és magántanítóskodásból fenntartani magát, hiszen meg kellett valahogyan élnie. Verseit betiltották, nem jelenhetnek meg. Igazi megpróbáltatásai azonban még csak ezután következnek. 1940-től 1944-ig egyre gyakrabban hívták be munkaszolgálatra. Néha hetekre, olykor hónapokra hazaengedik, majd újra jön a behívóparancs.

o Az egymás után következő munkaszolgálatos hónapoknak köszönhetően egyre nagyobb borzalmakat kell kiállnia. Hogy elképzelésünk legyen életének ezen szakaszáról nézzük meg a következő bejátszást, amely ezeket a munkatáborokat mutatja be, közben pedig hallhatjuk Radnóti ekkor írt verseinek 1-1 részletét

ü Milyen verseket ismertetek fel a bejátszásból? (Tétova óda, Hetedik ecloga, Erőltetett menet, Rzglednyicák, Levél a hitveshez, Sem emlék, sem varázslat)!

o A Nem tudhatom című verse 1944 januárjában keletkezett, miután megkapja utolsó behívóját a heidenaui lágerbe, ahonnan többé már nem tér haza. Ekkor már tisztában volt vele, hogy az a társadalom, amiben él, halálra ítélte. Mégis ekkor írja meg a hazaszeretet egyik legszebb vallomását.

o (A vers bejátszása) Többünkben felmerülhet a kérdés, ahogyan a költő kortársaiban is, hogy hogyan képes Radnóti ilyen megpróbáltatások után a haza szeretetéről vallani. Egy olyan haza szeretetéről, amit ekkor már sokan nem tartanak a hazájuknak. Az emberi és állampolgári jogaiból kitagadott költő mégis hitet tesz hűségéről, elkötelezettségéről.

A verset hallgatva felrémlik egy nem rég tanult költőnk fohásza:

S mégis magyarnak számkivetve,

Lelkem sikoltva megriad –

édes Hazám, fogadj szívedbe,

hadd legyek hűséges fiad!”

ü Honnan való az idézet? (József Attila: Hazám)

· Műfaja: óda, himnusz a hazához

ü Mit nevezünk ódának? (Az óda fennkölt, magasztos tárgyú lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi. Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév).

· Szerkesztési elve:

Radnóti költészetére jellemző, hogy verseinek megkomponáltsága, szabályossága annál szembeszökőbb, minél nagyobb a káosz a külvilágban. Mintha a háború borzalmait próbálná ellensúlyozni. A költemény számszerűségét tekintve is tudatosan megkomponált.

· Sorok száma: 36.

ü Mond-e nektek valamit ez a szám, ha Radnóti életét vesszük figyelembe? Hány éves ekkor a költő? A költő 36. születésnapjának közeledtével 36 sorban foglalja össze gondolatait.

· A sorhosszúság változó. Számoljuk meg hány szótagból állnak a sorok? Az első – 13, a második – 13, harmadik – 14, negyedik – 14, többnyire 13-14 szótagos sorok jellemzik.

· Rímképlete:

ü Ki tudná felírni a táblára az 1-4 sor rímképletét? Hogyan nevezzük ezt a fajtáját a rímeknek? Páros (aabb) rímelésű, a páros rímek kiegyensúlyozott folyása harmóniát, nyugalmat tükröz.

· Szerkezete: 3 részre tagolható: I. vallomás (1-28) II. érvelés (29-35) ІІI. fohász (36)

1. rész: 1-28 sor

Ha jól megfigyeljük az első nagy rész tartalmát és felépítését, két részt különíthetünk el benne. Keressük meg közösen, meddig tart az első rész első fele!

ü Ki szeretné felolvasni? Mindenki úgy gondolja, hogy eddig tart az első része a versnek? Miért? Miről szól, foglaljuk össze néhány mondatban!

a) rész: 1-10 A költő személyes érzelmeivel indul a költemény. Leírja, hogy mi mindent adott neki ez a táj. Ez a születési helye, itt töltötte gyermekkorát, ide kötik emlékei, ismeri a tájat és az embereket, akik itt élnek, itt érzi magát otthon . Itt ringatták bölcsőjét, és itt is szeretne meghalni. Melyik magyar költőnk méltán ismert versének sorai jutnak eszünkbe ezekről a sorokról?

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölel kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.

Vörösmarty Mihály: Szózat

Nem véletlen hogy nevével egyetlen tulajdonnévként találkozunk később a versben.

b) rész: 11-28. sor

o Ez a rész egyetlen többszörösen összetett mondat. Két nézőpontból látjuk a bemutatott tájat: a költő és pilóta szemszögéből. Mit lát a költő és a pilóta? Csoportosítsuk a sorokat a nézőpontok szerint (két tanuló felolvassa a sorokat).

annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály gyárat, s vad laktanyát, szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; gyárat, szántóföldeket, dolgozót, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, pusztítandó vasút, gyárüzem bakterház s a bakter előtte áll s üzen, körötte sok

gyerek, a gyárak udvarában komondor hempereg;

ü Mi a különbség a költő és a pilóta látásmódja között?

Ez a rész ellentétekre épül. A szerkesztési elv itt egyszerű: a pilóta fentről szemléli a számára idegen tájat, csupán egy térképet lát maga előtt, míg a költő lentről, ahol a térképet élet tölti, meg és ismeri minden szegletét.

ü Milyen ellentétpárokat sorakoztat fel a költő?

lent – fent

közel – távol

idegen – ismerős

múlt – jelen

háború – béke

bűnös – ártatlan

bölcső – sír

pusztítandó célpont – szeretett otthon

ü Milyen személy és szám használata figyelhető meg eddig a versben? (E/1)

A vers folytatásában ez megváltozik.

II. rész: 29-35. sor (érvelés)

ü Milyen a személy és szám használata? (T/1)–

Az első személy marad, de már nem csak a költőről van szó többes számra vált az egész magyarság, az egész nép nevében beszél. Egyetért azzal, hogy az itt élők, másokhoz hasonlóan bűnösök, tisztában van azzal, hogy több vétkük is van. Méltán megérdemli az egész nemzet Isten büntetését. De a hatalom terrorja és az áruló urak ellenére élnek még dolgozók, tiszta emberek, költők és gyermekek . A végső mondanivaló az erkölcsi felelősség vállalása a haladás híre.

Fohász:

Az utolsó sor elkülönül az eddigi versfolyamtól. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó, éji felleg. Ebben a sorban egy hatalmas szárnyon megjelenő védő-óvó madár képe bontakozik ki. A virrasztó éji felleg a bibliában a Gondviselő Istent jelenti, akihez védelemért könyörög a költő. Hiszen csak nála találhatunk végső menedéket. Ahogyan a kisgyermeket védi édesanyja karja, úgy óv meg minket teremtőnk is a szörnyűségekben.

Milyen stilisztikai eszközöket használ Radnóti gondolatai érzelmei kifejezésére a versben? Soroljuk fel közösen!

Sorátvetés: lángoktól ölelt/ kis ország, térdepel/ egy-egy bokor

ü Legutóbb kinél találkoztunk ilyen költői eszközzel? (Tóth Árpád: Áprilisi cápriccio, József Attila: Születésnapomra stb.)

Ismétlés: tudom

ü Szerintetek mi lehet a költő célja a tudom szó ismétlésével?

Felsorolás: szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát stb.

· Keressük ki a költői képeket!

Megszemélyesítés: ”lábamhoz térdepel egy-egy bokor”, „messzeringó gyerekkorom világa”, szelíd tanya, füttyös gyümölcsöst, szerelmek lábnyoma, jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja.

Metafora: „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom”, „ lángoktól ölelt kis ország” „a csókok íze számban hol méz, hol áfonya”, „ Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg”.

Hasonlat: „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága”

o Nehéz a haza szeretetéről vallani olyan körülmények között mint Radnóti élt, és olyan körülmények között is mint mi élünk jelenleg. De a hazaszeretet, vagy szülőföld szeretete nem minden esetben jelent egy ország szeretetét. Különösen nem, nekünk Kárpátalján élő magyaroknak. De ahogyan Radnótinál, nálunk is vannak olyan dolgok, tárgyak, emlékek, fogalmak, amelyek ide kötnek,és ha el kell hagynunk, mert körülményeink elviselhetetlenné válnak, hiányoznának.

ü Mi lenne az az egy szó, amely szülőföld kapcsán eszetekbe jut. Írjatok fel egy szót ezekre a kövekre. Addig én felolvasom a költő barátja és sorstársa szavait. Bálint György így fogalmazta meg viszonyát a hazához:

o „Csendesen, de erősen érezzük, hogy tartozunk valahová. Egy fizikai és szellemi tájhoz, mely elidegeníthetetlenül a miénk. Néhány mező vagy domboldal, amit talán csak a vonatablakból láttunk; egy-két kép, szobor és regény; egy utcaszöglet; néhány Vörösmarty- vagy Ady-strófa; egy-egy nagyon régi népdal a legújabb gyűjtésekből, színehagyott ruhájú, csendes parasztok és félmeztelen, külvárosi gyerekek, akiket szavak nélkül is megértünk, az alanyi és tárgyas ragozás, a hangrendi illeszkedés és az ikes igék, melyeket a külföldi oly nehezen tanul meg – nagyjából ez az, amit sohasem lehet elvenni tőlünk, amitől nem tudunk, és nem is akarunk megszabadulni, és amit a legtöbbször meghamisított, leggyakrabban félrehangsúlyozott szóval így szoktak jelölni: HAZA.”

o Összeszedem a köveket.

o Sokan sokféleképpen fogalmazták meg kötődésüket szülőföldjükhöz. Ebből állítottunk össze egy kis csokrot. Közben pedig felragaszthatjuk a fára azokat az idézeteket, amit ti gyűjtöttetek házi feladatként.

o Értékelem a tanulókat!

IV. Házi feladat

– Tanuld meg emlékezetből a Nem tudhatom című verset!

V. Összefoglalás

Bárhová születtünk is a földön, legyen könnyű, vagy nehéz az életünk, a gyökereinket, a múltunkat jelenti a szülőföld, amihez mindannyiunkat gyengéd szállak kötnek. Legyenek szép, vagy épp rossz emlékeink róla, okkal teremtett minket pont ide Isten, mert tudjuk, hogy neki mindennel célja van. Imádkozzunk hát azért, hogy meglássuk az ő akaratát, legyen az az ok felkészítés az új otthonunkra, vagy az hogy kiálljunk az itteni otthonukért.